Nőgyógyászati daganatos megbetegedések

Magyarországon évente nagyjából 5000 nőt érintenek a különböző, női nemi szervekből kiinduló daganatok. A leggyakoribb daganatos női megbetegedés az emlőrák, melynek szűrése képalkotó mberendezéssel alapvető fontosságú. Gyakoriságban ezt követi a méhtestrák, a méhnyakrák, majd a petefészekrák. Utóbbiak esetében a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre inkább elterjed a laparoszkópos megoldás, melynek eredményei a legtöbb esetben nem maradnak ela a nyitott hasi műtétekhez képest. Sőt a nagyított kép, a pontosabb preparálás és a kisebb megterhelés is a betegek érdekét szolgálja.

Méhnyakrák

A szűrővizsgálatok hatására jelentősen csökkenhet az új tumorok száma. A rendszeres nőgyógyászati rákszűrés bevezetése, a nők tömeges részvétele után a sok korai eset felfedezése miatt a halálozási arány hosszú ideig csökkenő tendenciát mutatott. Jelenleg a nők rosszindulatú daganatos betegségei között a 7. helyet foglalja el, évi 500-600 halálesettel.

Sajnos a halálozási arány évek óta nem csökken, mert a nők egy része soha nem vesz részt a rákszűrő vizsgálatokon. Ezek közül kerül ki az előrehaladt stádiumú, nem gyógyítható esetek legnagyobb része. Nőgyógyászok, onkológusok egy-két évente javasolják a szűréseken való részvételt. Így az invazív, még jó eredménnyel gyógyítható tumorok 92 százaléka felfedezhető. Az invazív méhnyakrák előfordulása földrajzilag jelentősen eltérő, rossz gazdasági-szociális helyzetűek, nemi életüket korán megkezdők között gyakoribb. Az ok a szexuális magatartásformák különbségeiben rejlik. Prostituáltak, nemi partnereiket gyakran váltogató nők, ilyen életmódú férfiak feleségei kiemelten veszélyeztetettek. Szüzeken a betegség ritka. Körülmetélt férfiak feleségei között is kis számban fordul elő.

A kórkép kialakulásában a human papilloma vírus (HPV 16-os és 18-as típus) fertőzés ma már bizonyítottan a legfontosabb oki tényező. A betegség megelőzésére a vírus ellen termelt oltóanyag megoldást nyújt, ennek haszna már kialakult méhnyakrákban jelenleg még kutatás tárgya.

A daganat 90 százalékban a méh felszíne (laphám) és a méh nyakcsatornája hámjának (hengerhám) találkozásánál az úgynevezett átmeneti zónában alakul ki. Szövetileg döntő többségben laphámrák. Az oki tényezők hatására fokozatosan kóros, úgynevezett dysplasiás sejtek, sejtrétegek alakulnak ki, melyek maguktól vissza is fejlődhetnek. Ez a rákmegelőző állapot, amely kóros citológiai eredményben nyilvánul meg. Később a laphámon belül, az alaphártyát át nem törő “in situ” rák fejlődik. A folyamat évekig tart.

Ezt a korai állapotot célozza meg a rákszűrés, melynek során nagy nagyítással (kolposzkóp) vizsgáljuk a hám elváltozásait és citológiai mintavétel útján mikroszkóppal keresik az elfajult sejteket. Tovább fejlődve betör a kötőszövetbe, ráterjed a hüvelyboltozatra, hüvelyfalra, méhtestre, méhszalagokra, húgyhólyagra, végbélre. A nyirokereken át a kismedencei hasi főverőér menti nyirokcsomókba terjed, a vérereken keresztül távoli áttéteket képezhet a csontokban, tüdőben, egyéb szervekben. Korai felfedezés, időben megkezdett gyógykezelés esetén a környező szervek elpusztítása, a távoli áttétek képződése megelőzhető.

Korai, rákmegelőző állapotokban csak a hámrétegre korlátozódó stádiumokban a betegségnek nincsenek tünetei. Ezt még időben jelzik a kóros citológiai leletek. Erről bővebben »

A hámrétegen túlterjedt, növekvő, környezetét beszűrő, pusztító állapotban kezdetben mérsékelt hüvelyi folyás, közösülés utáni vérzés fordulnak elő. A kismedencei szerveket, nyirokcsomókat elérő késői állapot esetén a tünetek már nem jellegzetesek a méhnyakrákra.

A méhnyakrák kezelésében műtéti, műtéti-sugaras, vagy kizárólagosan sugárterápiás módszerek használatosak. A választandó eljárás a betegség kiterjedésétől (stádium) függ. Bővebben a nőgyógyászati műtétekről »

Méhtestrák

Magyarországon évente 1000-1200 új méhtestrákos beteg kerül felismerésre. A betegség oka egyrészt a hormonháztartás zavarában keresendő, de előfordulhat ösztrogén hormon túlműködés nélkül is. A panaszok közül a vérzési rendellenesség 90%-ban jelentkezik. Hajlamosító tényezők az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség

A hormonfüggő méhtestrákok lassan növekednek, prognózisuk jó, de az ösztrogén-függetlenek agresszív növekedést mutatnak. Ha a tumor hormonérzékeny, akkor hormonális kezelést is lehet alkalmazni.

A méhtestrák elsődleges therápiája a műtét! A sugárkezelés hatásos lehet, de a méhtestrák kemotherápiának ellenálló daganat.  Bővebben a nőgyógyászati műtétekről »

Petefészekrák

A petefészkek daganatai legtöbbször sajnos igen későn kerülnek felismerésre. Megbízható szűrésük nincsen. Erre még talán a kétkezes nőgyógyászati vizsgálat és a hüvelyi ultrahang a legalkalmasabb.

Bizonytalan esetekben vérből meghatározható a CA125 és újabban a HE-4 tumormarker szintje, amely emelkedett lehet. De ez a marker például a jóindulatú endometriosisban is magas lehet. Alhasi panaszok, hirtelen hízás, haskörfogat növekedés, terhelő családi anamnézis, tapintható kisedencei képlet és Uh során felvetett gyanú esetén javasolt a  CA125 és a HE4 tumormarker vizsgálata.

Gyanús esetekben kivizsgálást követően hasmetszést, azaz laparotomiát indokolt végezni, hogy a petefészkekből mintát lehessen venni. A petefészekrák műtéti kezelése után chemotherapia lehet szükséges a műtét sikerességétől és a pontos szövettani eredménytől függően.

A sok szomorú, tragédiához vezető eset ismeretében talán nem kell meggyőzni az olvasót: érdemes a nőgyógyászati szűrővizsgálaton rendszeresen legalább évente egy alkalommal megjelenni.